Alsó hátfájás (lumbágó)

A hátfájás (lumbágó) nagyon gyakori tünet. A leggyakoribb ok az izomfeszülés és az elégtelen fizikai edzés. Pihenjen 2-3 napig, és talán enyhe fájdalomcsillapítók is megoldhatják a problémát.

Ritkább esetben az ok súlyosabb: porckorongsérv (más néven porckorongsérv), spondylolisthesis, törés vagy daganat. A hátfájás veszélyesnek minősül, ha fájdalom, zsibbadás, lábgyengeség, vizelési nehézség stb.

A hátfájás kezelése a részletes anamnézissel kezdődik (mikor kezdődött a fájdalom, mennyi ideig tart, hol érinti, mi rontja a helyzetet stb. ), majd fizikális vizsgálat következik. Meg kell vizsgálni a test egyéb részeit, amelyek a hátfájáshoz hasonló hátfájást okozhatnak, például a vesét és a hasat.

Ha szükséges, olyan vizsgálatokat kell kérni, mint a sima röntgen, valamint az MRI. Általában elegendő a konzervatív kezelés (pihenés, gyógyszerek, fizikoterápia). Ritka esetekben speciális műtétre van szükség. Alternatív megoldásként helyi érzéstelenítésben injekciókat adnak a gerincbe.

Gyakran ismételt kérdések a hátfájással kapcsolatban

Miből áll a középső (ágyéki) gerincoszlop?

A derék gerince a következőkből áll:

1. csontok (csigolyák);
2. csigolyaközi lemezek (két szomszédos csigolya között van egy porckorong, mint egy párna);
3. ízületek (minden csigolya hátulján két ízület van);
4. szalagok;
5. inak;
6. izmok és végül;
7. a gerincből kilépő idegek (minden szinten egy a jobb és egy bal oldalon), amelyek idegstimulációt biztosítanak a lábaknak.

Tágabb értelemben az intervertebralis porckorong is egyfajta ízület.

A gerinc alábbi elemei közül melyik okozhat hátfájást?

A fenti kérdésben leírt anatómiai elemek mindegyike rendelkezik érzőidegvégződésekkel, így bármelyik sérülése fájdalmat okozhat. A hátfájás leggyakoribb oka a lágyrészek húzódása, i. e. izmok, szalagok és inak. Akkor azt mondjuk, hogy a fájdalom „izmos".

A következő paradoxon is igaz: a röntgenvizsgálat során a kép nem mindig felel meg a fájdalom intenzitásának. Így az egyik betegnek szörnyű hátfájdalma lehet izomhúzódás miatt (anélkül, hogy a sima röntgen vagy MRI bármit is mutatna), míg egy másik betegnek, akinek nagy porckorongsérve van, nincsenek tünetei.

Mi okozhat hátfájást?

A hátfájás okai a következők:

1. izomfeszültség a gerincet körülvevő izmokban, inakban és szalagokban. Ez a leggyakoribb ok (több mint 70%);
2. csigolyaközi lemezek kopása (például porckorongsérv);
3. ízületi károsodás;
4. spondylolisthesis;
5. törések (trauma következtében, valamint automatikusan csontritkulás vagy metasztázisok következtében);
6. egyéb ritka okok, például csontdaganatok, gyulladások (spondylodiscitis), reumatológiai betegségek (pl. spondylitis ankylopoetica), Scheuermann-kór;
7. gerincen kívüli okok, például nephrolithiasis (vesekő), hasi aorta aneurizma, epehólyag-gyulladás.

A fájdalom oka életkoronként változhat.

Igen, az okok az életkorral változnak, mert megváltozik a gerinc szerkezete. Fiataloknál általában a csigolyaközi porckorong érintett: a leggyakoribb ok (az izomfeszülés mellett) a porckorongsérv.

Idős korban fokozódik a gerinc hátsó elemeinek (például ízületek) kopása, így a leggyakoribb ok az osteoarthritis és az ágyéki szűkület (spondylolisthesis), illetve csontritkulás miatti törések is elkezdődnek.

Összefügghet a hátfájás a testsúllyal?

Igen, a megnövekedett testtömeg szerepe a hátfájás előfordulásában empirikusan ismert és tudományosan is igazolt. Ennek oka lehet, hogy egy túlsúlyos ember általában nem sportol, ezért nem „építette ki" a megfelelő izomrendszert, amely megvédi a hátát a kisebb sérülésektől. A túlsúlyos és elhízott (25-30-nál nagyobb testtömeg-indexű) emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak hátfájást.

hátfájásom van. Abba kéne hagynom a súlyemelést?

Az akut fázisban, azaz. ha a fájdalom nemrég jelentkezett, kerülni kell a nehéz emelést. Vagyis a szupermarketből fel lehet emelni egy csomagot, de például nehéz dobozt nem szabad felemelni. Amikor ez a szakasz véget ért, és a fájdalom megszűnik, felemelhetsz kis súlyokat, de meg kell tanulnod, hogyan kell ezt helyesen csinálni, vagyis hajlítani a térdét, és nem egyenesíteni, ahogy a súlyemelők teszik. Ezenkívül minél többet gyakorolja az ember a gerinc izmait, annál nagyobb igénybevételt tud elviselni a háta.

Általánosságban elmondható, hogy a mindennapi élet minden bizonnyal súlyemeléssel jár: az emberi test súlyemelésre és nehézemelésre van kialakítva, például a szülő emeli fel gyermekét.

A súlyemelés az edzőteremben más kérdés: általános szabályként, hacsak nem feltétlenül szükséges (azaz ha az illető nem sportoló), a hátproblémákkal küzdő személynek ajánlott kerülni a súlyzós edzést az edzőteremben.

A csontritkulás okozhat hátfájást?

Csak törés esetén. Az ilyen típusú törések általában automatikusan jelentkeznek (tehát nem esés okozza), és előfordulhat, hogy a tünetek nem olyan zajosak, mint a "normál" töréseknél, pl. a fájdalom minimális lehet.

Mit jelent a krónikus lumbágó?

A hátfájás (lumbágó) krónikusnak minősül, ha több mint 3 hónapig fennáll megszakítás nélkül. A 3 hónapos korlát nem önkényes: megfigyelhető, hogy a 3 hónapnál hosszabb ideig tartó hátfájástól szenvedő betegek bizonyos jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek megnehezítik a kezelést:

1. „furcsa" karakterű fájdalom, azaz. égő érzésként, "elektromos áramként" írják le;
2. a fájdalom oka megoldódni látszhat, például egy porckorongsérv „megoldódhat" MRI-n;
3. a beteg átéli a fájdalom pszichológiai hatását, és olyan tüneteket mutat, mint a szorongás és a depresszió.

Mi a tudományos magyarázata ennek a furcsa típusú hátfájásnak?

A krónikus fájdalom elterjedt elmélete szerint egy idegpálya (azaz a fájdalom helyétől az agyig vezető út) tartós és hosszan tartó ingerlése „szenzibilizációt" okoz, így az inger túlzott vagy furcsa választ okoz.

Így az alacsony intenzitású inger nagyon intenzív fájdalmat okozhat, vagy olyan fájdalmat okozhat, amely nem felel meg az inger típusának, például olyan érzést kelt, mintha lángolna, amikor a testnek nincs olyan része, amely felmelegszik. Így még ha a fájdalom anatómiai okát kezelik is, a fájdalom és a pszichológiai reakció megmaradhat, mintha az agyba vésődött volna. Ez az oka annak, hogy krónikus hátfájás esetén a központi idegrendszerre ható gyógyszereket, például antidepresszánsokat írnak fel (a hagyományos fájdalomcsillapítók mellett).

Mikor kell orvoshoz fordulni hátfájás miatt?

• amikor a fájdalom néhány napon belül nem múlik el egyszerű fájdalomcsillapítókkal;
• amikor a fájdalom nemcsak a hátban, hanem a lábban is jelentkezik;
• amikor a láb elzsibbad vagy bénulni kezd;
• ha a hátfájás éjszaka, alvás közben is fennáll, vagy akár fel is ébreszti a szenvedőt az alvásból;
• ha problémái vannak a vizeletürítéssel, székletürítéssel és/vagy szexuális funkcióval;
• láz kíséretében;
• ha esés vagy baleset váltja ki;
• ha fogyás kíséri;
• ha a kórelőzményben rák, csontritkulás, hosszú távú kortizon-használat, intravénás kábítószer-használat (pl. heroin) vagy alkoholizmus szerepel.

Mik a következő lépések?

Az Önt megvizsgáló orvos teljes kórtörténetet vesz fel és megvizsgál. Ezután szükség esetén olyan vizsgálatokat végeznek, mint a sima röntgen, CT vagy MRI.

Szükségem van röntgen vizsgálatra, ha hátfájásom van?

Nem. A hátfájdalmak mintegy 70%-át egyszerű izomhúzódás okozza, és ezekben az esetekben nincs szükség kivizsgálásra.

Mi van, ha a röntgen vagy az MRI mutat valamit?

Ez nagyon-nagyon gyakori: valaki hátvizsgálatot végez, és olyan röntgenleletet fedez fel, mint például porckorongsérv, osteophyták stb. De ezt mondja a szó: röntgenlelet. Ez azt jelenti, hogy a lemez egy bizonyos időpontban megsérült. De a vizsgálatból nem derül ki, hogy mikor történt ez a sérülés, pl. nemrég vagy nagyon régen, így számunkra nem bizonyítja, hogy a hátfájást jelenleg éppen ez a porckorongsérv okozza. Ezenkívül sok "degeneratív elváltozás" minden emberben előfordul, függetlenül attól, hogy fájdalmat éreznek-e vagy sem. Ezért a diagnózis felállításakor nem lehet csak a röntgenvizsgálat eredményei alapján vezérelni.

Ugyanezen okból kifolyólag soha nem szabad a gerincproblémák kezelését (vagy akár műtéti indikációt) javasolni pusztán egy MRI-kép megtekintésével. Célszerű először a kórelőzmény és a klinikai vizsgálat elvégzése, majd az MRI leleteket a beteg tüneteivel korrelálni.

Melyik a specifikusabb vizsgálat a hátfájásra: sima röntgen, CT vagy MRI?

Erre a kérdésre nincs egységes válasz. Minden tesztnek vannak javallatai, és minden tesztnek vannak hátrányai:

1. hagyományos radiográfiaegy nagyon gyors és egyszerű teszt, amely nagyon kevésbe kerül. De csak a csontokat mutatja. Ez azt jelenti, hogy a törés, gerincferdülés vagy kyphosis, vagy spondylolisthesis jól látható, de a csigolyaközi lemezek és az idegek nem láthatók.
2. CT vizsgálatnagyon kevés percet vesz igénybe, és átlagos költséggel jár, ugyanakkor magas sugárzási dózissal rendelkezik. Viszonylag jól ábrázolja a gerinc összes elemét. Ez az idegek és a porckorongok leképezésekor viszonylag hátrányos.
3. MRIHosszú időt vesz igénybe, például 20 percet, és kényelmetlen vizsgálat a klausztrofóbiában szenvedők számára. A költségek magasak, de nincs sugárzás. Ez a legrészletesebb vizsgálatunk, amely feltérképezi a gerinc összes szerkezetét, különösen az idegeket. Némileg hiányoznak belőle a csavarok, különösen a kicsik. Mindenesetre az orvos az Ön vizsgálatát követően kiválasztja és javasolja a megfelelő vizsgálatot.

Hogyan kezelik általában a hátfájást?

• a legtöbb esetben a pihenés és néhány egyszerű otthoni intézkedés segít, például „hideg-meleg" és derékvédelem (öv);
• A fájdalom enyhítésére használhat bizonyos gyógyszereket, például fájdalomcsillapítókat, nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket stb. ;
• Gyakran segít a gyógytornász látogatása, különösen, ha bizonyos módon és meghatározott indikációk alapján történik;
• az olyan alternatív kezelési formák, mint az akupunktúra, a jóga és a pilates, jelentős előnyökkel járhatnak az egyes betegek számára;
• Néha gerincinjekciókat is lehet alkalmazni.
• Viszonylag ritka esetekben a fenti (konzervatív) kezelés hatástalan, és műtéti beavatkozásra van szükség.

A pihenés azt jelenti, hogy ágyban kell maradnom?

Csak 2-3 napig és csak vészhelyzetben. Tanulmányok kimutatták, hogy a 2-3 napnál hosszabb ágyban fekvés inkább súlyosbítja, semmint gyógyítja a hátfájást. Általában ajánlott minél többet sétálni.

Ha valaki a konzervatív kezelés ellenére sem tud felkelni az elviselhetetlen fájdalom miatt, az általában komoly problémát jelez, és orvoshoz kell fordulnia.

Meleget vagy hideget kell használni a hátfájás enyhítésére?

Mindkét módszert tesztelték, és a helyzettől függően segítenek. A hatásmechanizmus eltérő:

• meleg (meleg) izomlazulást okoz, i. e. ellazítja a fájdalomtól összehúzódó izmokat és fokozza a vérkeringést. Használhat radiátoron felmelegített ruhát, vagy vehet egy meleg fürdőt (nem forró).
• a hideg megakadályozza, hogy a fájdalomrostok fájdalmat vezessenek (például a sportolók hűtőfolyadékot kennek be focizás közben). Használhat kendőbe csomagolt jégcsomagot (nem érintkezik közvetlenül a bőrrel). Egy egyszerű alternatíva: egy zacskó zöldség a fagyasztóból.

Milyen gyógyszereket szedhet a hátfájás ellen?

A hátfájás kezelésére használható gyógyszerek a következők:

1. Főleg az anilid csoportba tartozó fájdalomcsillapító, önmagában vagy kodeinnel vagy izomrelaxánssal kombinálva. Ez a legegyszerűbb és legbiztonságosabb gyógyszer, és a kezelést mindig ezzel kell kezdeni.
2. Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (több osztály is létezik). Erősebb fájdalomcsillapítók, de krónikusan szedve számos mellékhatásuk van, mint gyomorhurut, gyomor-bélrendszeri vérzés, vérnyomás-emelkedés, vesekárosodás, vérzés stb.
3. Glükokortikoszteroid- Erőteljes és hatékony fájdalomcsillapító, de számos mellékhatással rendelkezik, ha krónikusan alkalmazzák, anélkül, hogy egyértelműen bizonyított jótékony hatást gyakorolna a hátfájásra.
4. Az opioidok, pl. morfium típusú gyógyszerek. Általában intravénásan vagy intramuszkulárisan adják be a kórházban, de néhány orális gyógyszer is rendelkezésre áll.
5. Antiepileptikumok vagy antidepresszánsok, főleg krónikus fájdalom, de bizonyos akut állapotok esetén is.

Fontos!

A fenti gyógyszerek mindegyikét olyan orvos ajánlására kell bevenni, aki korábban megvizsgálta Önt. Gondatlan és potenciálisan veszélyes, ha saját maga szed gyógyszert, ha meghallgatja a barátokat, ötleteket merít az internetről, vagy telefonon beszél orvosával anélkül, hogy előzetesen ellenőrizné.

Hogyan tud egy gyógytornász segíteni a hátfájásomon?

A fizikoterapeuta szerepe nagyon fontos a hátfájás kezelésében. A legmegfelelőbb egy több napos kezdeti program, majd a beteg megtanulhatja önállóan elvégezni a szükséges gyakorlatokat. Az erős fájdalmat kezdetben úgy kezelik, hogy a beteg járni tudjon (azaz ne legyen ágyhoz kötött), és amikor a fájdalom alábbhagy, megkezdődik az izmok megerősítése és a gerinc helyreállítása. A program a következőket tartalmazhatja:

1. azonnali segítségnyújtási intézkedések, például elektroterápia (pl. TENS), ultrahang, diatermia, masszázs;
2. aerob gyakorlatok, például séta, úszás vagy hidroterápia, sőt bizonyos esetekben kerékpározás is;
3. törzsstabilizáló és propriocepciós gyakorlatok, amelyek „megtanítják" az izmokat a gerinc jobb megtámasztására;
4. erősítő gyakorlatok, például has- és hátgyakorlatok (nem a program elején);
5. gyakorlatok a mozgástartomány fejlesztésére;
6. mechanikai diagnosztika és terápia McKenzie;
7. átképzés, azaz. megtanulni helyesen állni, ülni, súlyt emelni stb.

Ha hátfájása van, először fizikoterapeutához vagy orvoshoz kell fordulnia?

A fizioterápia a hátfájás kezelésének egyik módja. További módszerek a gyógyszeres kezelés, az ápolás, a séta és végül az injekciók és a gerincműtétek. Ezért kell egy központi személy, aki kiválasztja az alkalmazott módszereket és értékeli a beteg előrehaladását.

A legjobb, ha a hátfájásban szenvedő beteg először orvoshoz fordul, hogy kizárja a hátfájás ritka és súlyos okait. Ezután az orvos egy fizikoterapeutához irányítja a pácienst, akivel a betegnek kapcsolatot kell tartania, hogy megvitassák a kezelés előrehaladását. A végső felelősség a beteg fejlődéséért az orvost terheli.

Viseljek talizmánt (övet) hátfájás esetén?

Egy egyszerű puha betét néhány napig használható. Nem biztosít teljes immobilizálást (merev védőburkolatok, mint amilyeneket mi használunk a töréseknél), de korlátozza a túlzott és hirtelen mozdulatokat, és így emlékezteti a hátbeteget a helyes testtartásra, különösen munkahelyen.

A hosszan tartó krónikus használat ellentétes hatást fejt ki, mivel a gerincizmok sorvadnak, ami fokozott fájdalomhoz vezet. Összefoglalva, meg kell jegyezni, hogy 1-2 hétig tartó használat esetén az amulett hasznos lehet. Legjobb a gerincizom-erősítő programmal együtt használni, hogy végül megszűnjön a védelem szükségessége.

Mennyire valószínű, hogy műtétre lesz szükségem a hátfájásom miatt?

Kicsi az esély. A hátfájás miatt orvoshoz forduló 100 beteg közül csak 5-10 esetben lesz szükség műtétre, és ez azután történik, hogy az összes többi gyógymódot (konzervatív kezelést) kimerítettük.

Mit tehetek olyan időszakokban, amikor nem fáj a hátam, hogy megelőzzem a hátfájást?

• Rendszeresen gyakoroljon orvosával egyeztetve. A séta és az úszás két kiváló gyakorlat, amelyek erősítik a gerincet. Mielőtt elkezdené az edzést, kérdezze meg orvosát, hogy milyen gyakorlatok alkalmasak más egészségügyi problémákra, például szívbetegségekre.
• Erősítse meg a deréktájt tartó izmokat (has- és hátizmok). A gyógytornászoddal vagy gyógytornászoddal való konzultáció elengedhetetlen.
• Hagyja abba a dohányzást, vagy legalább csökkentse a dohányzás mennyiségét.
• Fenntartja a megfelelő testsúlyt, leadja a túlsúlyt.
• Segíts a gerincednek: tanuld meg a súlyemelést, hogyan állj fel, milyen matracon aludj és hogyan aludj, hogyan ülj az íróasztalnál stb.

Melyik orvoshoz kell fordulni hátfájás esetén?

Érdemes egy gerincre szakosodott orvoshoz, például idegsebészhez vagy ortopéd sebészhez fordulni.